2010. augusztus 29., vasárnap

Illatnapló


Illatnapló
2008. novembere
Füstillat töltötte meg a lány pisze nóziját, ahogy hazafelé sétált a hidegben. Késő délután volt, az ég már sötét takarójába bújt. A buszmegállóban állva vette észre a fiút. Ugyanúgy didergett, ahogyan ő. A lány ettől mosolyra húzta a száját. Amikor meglátta, hogy mosolya nem maradt észrevétlen, szégyenlősen lehajtotta a fejét.
2008. decembere
A lány és a fiú kettesben töltötték a karácsonyt. Őrültnek tartották őket, amiért a Balaton parti nyaralóba vonultak el szentestére. A kis kunyhót meleg tea párája töltötte be. Amikor a hideg éjszakákon összebújtak, a lány még az ágynemű dohos illatába is szívesen burkolózott: tudta, hogy később akárhányszor csak ezt az illatot érzi, eszébe fognak jutni ezek az éjjelek.
2009. januára
A lány és a fiú együtt köszöntötték az újévet. Petárdák durrogtak körülöttük, égett szag és kilocsolt alkohol bűze terítette be a várost, de ők ebből mit sem éreztek. Egy kis szobában feküdtek, egymást ölelve. A lány boldogan szívta magában a fiú testének illatát. A bőre, akár a frissen sült kenyér. Megfogadták, hogy a következő évet is együtt fogadják majd.
2009. februára
Az olvadó hó illata beleragadt a lány kabátjába és magával cibálta a fiú új lakásába. Egyre több figyelmet akart és egyre kevesebbet kapott. Szíve mégis mindig megenyhült, amikor finom étel illata töltötte be kedveskedve az egész lakás levegőjét. Megtanult sokat adni és keveset akarni.
2009. márciusa
Ha nem lehettek együtt, a lány vágyakozva gondolt vissza a pillanatra, ahogy a fiú megizzadt hajába fúrta az arcát. Akár a friss lekváros pirítós. Egyre többet kellett ezekre az emlékekre hagyatkoznia és egyre kevesebb lett az új élmény.
2009. áprilisa
Tavaszi viharfelhők borultak a lány szívére. Elektromos kisülések szúrós szaga. Elege lett a fiúból. A kedveskedő étel illata irritálta az orrát. A fiú bőrének penészeskenyér-szagú kipárolgásától és moslékszagú ágyékától felfordult a gyomra.
2010. januára
A lány egy másik fiú hajába fúrja az arcát és kókuszos csoki illata csapja meg az orrát. Megfogadják, hogy a következő évet is együtt fogadják majd. Ki tudja… a csoki talán tovább eláll, mint a kenyér…