Béklyó-faló

Béklyó-faló

Rab vagyok, hiába rázom magam.
Megszökök unos-untalan,
S mégis itt vagyok.

A bilincset most lerágom, hisz’ az is karperec:
A perecet, perecet, szeretik a gyerekek.

Látod,én is gyerek vagyok,
Láncszemeket szopogatok…
A leggyengébb rám is élvez,
Velem sikoltva végez

Vagy enged szabadon (?)