Álom-bálon

Álmomban egy kertben voltam, ami állatoktól és csinos ruhás emberektől volt terhes. Ezen az egy képen kívül minden más részletet az ébrenlét homálya fedi előlem. Arra azonban tisztán emlékszem, hogy ebből az álomból egy következőbe riadtam: a kertből egy városba kerültem. Ekkor ember voltam, előzőleg azonban valamiféle állat. A szerelmem pedig galamb formában jelent meg előttem. Hittem, hogy felismer, hogy így is velem marad, de csalódtam. Én ember voltam, ő pedig tudatlan galamb. Egy ideig még követni tudtam a szememmel, aztán megértettem, hogy örökre elhagy, messzire repül. Nélkülem.